Nagybánya az a város, ahol Hollóssy Simon 1896-ban festőiskolát hozott létre, és ahol kialakult az akkori kortárs magyar festészet posztipresszionista stílusa. A Hollóssy-iskola bebizonyította, hogy három generáció úgy magyar, mint az ott tevékenykedő külföldi művészek festészetükkel beírták magukat a történelembe.
Az iskola alapító tanárai - Krizsán János, Rézi István, Thorma János, majd Iványi Grünwald Béla – munkásságukkal, szellemi tevékenységükkel öregbítették a magyar festészet országos és európai hírnevét.
Majd olyan művészek, mint Ferenczy Károly és családja új megfogalmazással irányította a magyar festészetet. Az iskola jó szellemiségét bizonyította – mint ahogy azt Réti István is megfogalmazza könyvében – hogy nyaranta közel száz művész dolgozott Nagybányán.
A második generáció, - Boromissza Tibor, Patkó Károly, majd Kiss Károly – már a francia művészetre jellemző műveket hozott létre. Közéjük tartozott Perlot-Csaba Vilmos is, akinek a művészete máig nagy hatással bír a fiatal művészekre.
A második generációt képviselte Csikós Antónia, (Krizsán János felesége) Olejnik Janka, Cziffer Sándor, Jándy Dávid is, kinek festészete bizonyította, hogy iskolát hozott létre.
Tanáraim és nagy elődeim, mint Agrikola Lídia, Weith László, Vida Géza szobrász művész, Giligor Pál, Selyp Károly, Nagy Oszkár, (aki együtt dolgozott felsőbányán Aba-Novák Vilmossal) tevékenysége a nagybányai festészet második lépcsőjének nevezhető. Felsőbánya ekkor reneszánszát érte, itt akkor már több szatmárnémeti festőművész is alkotott, mint Littoczky Endre és felesége Papp Aurél és sokan mások.
A fáma úgy tartja, hogy Felsőbánya mindig is a nagybányai festészet ellenpólusa volt, hiszen a magyar festészet számtalan remeke született itt, pl: Aba-Novák, Nagy Oszkár, Kiss Károly is itt festették legkiemelkedőbb alkotásaikat.
Az ember nem szabad elfelejtse, ha művészettel foglalkozik, és ábrázolnia kell nemzetének, népművészetének alapvető, jellemző sajátosságait, mert mindez szimbolikusan vissza kell tükrözze annak törvényszerűségeit. A francia impresszionista festészet is híven tükrözi mindezt, annak ellenére, hogy már születésekor számtalan nemzet fiai alkottak és tanultak Párizsban, és döntően meghatározták az 1800-as évek végétől az izmusok kialakulását.
Mint említettem fontos a művésznek nem megfeledkezni nemzeti hovatartozásáról és életében, alkotó munkássága mellett tisztelni azokat a mestereket, akiktől tanulhatott az évek folyamán.
A középiskolában K.Csikós Antónia volt az, aki megtanított a rajz elsajátítására. A szobrászatban Vida Géza volt az útmutatóm, az élő nagybányai örökséget – mivel még éltek első generációs nagy mesterek, mint Nagy Oszkár, Cziffer Sándor, Weith László – munkásságukból, emberségükből, a festészet iránti alázatukból szívtam magamba.
Az egyetemi alapot az 1960-es években Kádár Tibor - rajz – Szervátiusz Jenő – szobrászat – Szentirmay Judit, Kósa Huba, Balaskó Nándor – etnográfia, néprajz, népművészeti ismereteket ezen nem kisebb tanároktól sajátítottam el.
Kozma István nem engedheti meg magának, hogy ne adjon fogódzót munkái megközelítéséhez, alaposabb megértéséhez. Nem azért ne engedheti meg, mert valamilyen elvonatkoztatott, nehezen emészthetõ és érthetõ mûvek kerülnek ki a keze alól, hanem mert meg kell értetnie, hogyan kerül az általa képviselt mûvészetszemlélet mostani környezetébe.
Ennek ugyanis pontosan olyan útja van, mint mûvésszé érése folyamatának. A folyamat pedig 1963-tól érzékeltethetõ és dokumentálható. Akkor végezte el Kolozsváron a Ion Andreescuról elnevezett képzõmûvészeti akadémiát, amelynek végzett növendékeként Nagybányára került, ahol 27 esztendõt dolgozott egyfolytában. Ilyen hosszú idõt nem ott lakó, csak a mûvésztelepet látogató mûvész nem is tölthetett ott az életébõl. Különösen nem úgy, hogy az éppen aktuális korszakot meghatározó stílus, irányzat, elsajátítása és gyakorlása mellett, a környék gazdag népmûvészeti szellemiségét is megismerhesse, majd bizonyos mértékig irányíthassa, befolyásolhassa is.
Kozma Istvánnak ez is megadatott. Amellett, hogy 1964-tõl 1990-ig minden jelentõsebb csoportos kiállításon részt vett, s jónéhány egyéni kiállításon mutatta be az úgynevezett nagybányai neósokéval rokonítható munkáit, képei, fémdomborításai, szõnyegei messzi országokba is eljutottak, Németországtól - Angliáig, Kanadától - Izraelig.
Érdeklődés: Fehér István 06-20/960-4029